Miért van a magyarban két szó a pirosra?

A magyar ketté osztja a pirost. A piros a mindennapi, vidám piros — piros alma, piros autó. A vörös a sötétebb, súlyosabb változat, amit vérre, borra, hajra, rókára és a politikára használunk: vörösbor, vörös haj, Vörös Hadsereg. A nyelvészek, akik a színek szókincseit kutatók, a magyart tekintik a kézikönyves példának a két alapvető piros-szóra.

A határvonalat inkább érezzük, mintsem szabályozzuk. Általánosságban a piros a mesterséges dolgok és a világos árnyalatok felé hajlik, a vörös pedig a természet, az intenzitás és a súlyosság felé — még ha a vörös szőnyeg (vörös szőnyeg) és a piros tulipán vidáman is megtörik a mintát. A magyar a legtöbb másik színevet tárgyakból képezi: narancssárga azt jelenti, hogy „narancssárga”, rózsaszín pedig „rózsaszín”.