Miért egy szó a „szeretlek” a magyarban?

A szeretlek egy teljes mondat: „Szeretlek.” A magyar fenntart egy különleges végződést, a -lak / -lek formát, amit kizárólag akkor használunk, ha az alany az én, a tárgy pedig a te – így egyik személynév sem kell. Ugyanez a végződés adja a látlak („látlak téged”), a várlak („várom téged”) és a kérlek („kérlek téged”, a mindennapi „kérem”) formákat.

Ez egy igazi nyelvi különlegesség. A legtöbb nyelvben mindkét személyt el kell nevezni, a magyar igei rendszer pedig különben tiszta határozott/határozatlan elválasztással működik – a -lak/-lek pedig mindkettőn kívül helyezkedik el, egyetlen, az én-te viszonyra fenntartott formaként. Ebben a viccben két barackvirág egész udvarlást játszik rajta: „Tetszem? – Igen, tetszel. Szeretsz? – Igen, szeretlek.” Aztán az egyik meghívja a méheket.