A nyelvtanulás legjobb módja a kutatások szerint

A kutatások nem egyetlen módszert ajánlanak, hanem egy keveréket. Így néz ki a nyelvtanulás legjobb módja a bizonyítékok alapján:

1. Tanuld meg tudatosan a 2000 és 3000 közötti leggyakoribb szót.
2. Az idő nagy részében hallgass és olvass olyan anyagot, amit nagyrészt értesz.
3. Az új szavakat időzített, aktív felidézéssel ismételd.
4. Beszélj rendszeresen valakivel, aki kijavít.
5. Tedd bele az órákat, következetesen.

Az input (2. pont) a motor. A többi attól lesz gyorsabb. A legtöbb tanuló éppen ebből csinál túl keveset.

Hogyan kezdj neki egyedül a nyelvtanulásnak

Kezdj egyetlen kezdő tanfolyammal vagy önálló tanulásra készült tankönyvvel. Olyat keress, amiben vannak hanganyagos párbeszédek, fordítások, rövid nyelvtani magyarázatok és megoldókulccsal ellátott feladatok. Aztán maradj mellette a végéig. A tanfolyamok közti ugrálás haladásnak tűnik, de a végén általában ugyanazokat az első fejezeteket ismételgeted.

Az első héttől kezdve tegyél mellé érthető inputot: olyan videókat vagy hanganyagokat, amiket nagyjából követni tudsz a lassú, tiszta beszéd, a képek és a szövegkörnyezet miatt. A tanfolyam elmagyarázza, hogyan működik a nyelv. Az érthető inputtól tanulsz meg érteni.

Miben értenek egyet a kutatások

1. A megértés legyen a napod magja

Az 1980-as évek elején Stephen Krashen nyelvész azt állította, hogy az ember egyféleképpen sajátít el egy nyelvet: úgy, hogy megérti a benne elhangzó üzeneteket. A későbbi kutatások vitatták az „egyféleképpen” részt. Norris és Ortega (2000) nagy áttekintése azt találta, hogy a célzott tanítás is segít, az outputkutatás pedig azt, hogy a beszéd szintén. Krashen alapgondolatát viszont széles körben elfogadják: főleg attól leszel jobb egy nyelvben, hogy sokat értesz belőle.

2. Tanuld meg tudatosan a leggyakoribb szavakat

A szavak nem egyformán hasznosak. Néhány száz (the, and, is, que, de) adja ki mindannak a nagy részét, amit bárki kimond.

A Reelang megszámolta az összes szót 35 615 anyanyelvi videóklipben, 23 nyelven. Ebből 18 nyelvben az 1000 leggyakoribb szó egy átlagos klip körülbelül 80,7%-át fedte le, a top 2000 a 86,7%-át, a top 5000 pedig a 92,4%-át.

Az első ezer szóval öt szóból négyet ismersz. Ezért éri meg ezeket szándékosan megtanulni, gyakorisági sorrendű kártyapaklival vagy tanfolyammal, ahelyett hogy reménykednél a felszedésükben. Az első 2000-3000 után már az input végzi a munka nagyobb részét, mert az új szavak ismerősek közt bukkannak fel.

3. Maradj a megértésed határán

Mennyit kell tudnod ahhoz, hogy az input működjön? A kutatás két számot ad.

95%-os ismert szóaránynál (húszból egy ismeretlen) van Zeeland és Schmitt (2013) azt találta, hogy a második nyelvet hallgatók jól értették a szöveget. 98%-nál (ötvenből egy) Hu és Nation (2000) szerint az olvasók önállóan is elboldogultak egy regénnyel.

Normál, percenkénti 150 szavas beszédtempónál a 95% még mindig percenként körülbelül hét ismeretlen szót jelent. Ennyiből lehet tanulni anélkül, hogy elvesznél. Hány szó kell ehhez valódi videóknál? A Reelang adatai szerint egy tipikus angol klip nagyjából 4500 szónál éri el a 95%-ot, egy tipikus spanyol pedig körülbelül 6800-nál. De nem kell addig várnod. 3000 szóval minden tizedik spanyol klip már 95%-on van, 5000-rel pedig nagyjából minden harmadik. A tudomány abban áll, hogy megtaláld ezeket a klipeket. A tempó is számít: nézd meg, milyen gyorsan beszélnek az anyanyelvi beszélők.

A gyakorlatban van egy bökkenő. A szintcímkék nem mindig jelzik előre a szókincs nehézségét. A Reelang adataiban a top 2000 szó által lefedett arány alig változott az A1-es (kezdő) klipektől (84,0%) a C1-es (haladó) klipekig (84,1%). A számokat a téma mozgatta: a recept- és ételvideók sokkal nehezebbek voltak, mint amit a címkéjük sugallt. Szóval a szint mellett a témát is nézd meg.

Próbáld ki ezzel a rövid spanyol klippel, amiben valaki egy nagyon furcsa lopásról számol be. Számold meg az ismeretlen szavakat: ha húszból kevesebb mint egy, a klip a te szinteden van.

YouTube0:01–0:18

Okos feliratokszóról szóra, angol nyelven

Merobaronunavaca.

0:01 / 1:36

Spanyolországi spanyolMagabiztos alapok

Tanulj ezzel a Reelangon

4. Ismételj időzítve, fejből

Az ismétlések szétterítése jobban működik, mint a bemagolás. Ez a szétosztott ismétlés hatása, és Cepeda és munkatársai 317 kísérletet áttekintő munkája (2006) ráadásul valami hasznosat is talált: minél tovább akarsz valamit megjegyezni, annál nagyobbak legyenek a szünetek az ismétlések között. Ha hónapokra akarsz megtartani egy szót, a növekvő időközök (1. nap, 3. nap, 7. nap, 21. nap) jobbak, mint hét egymás utáni ismétlés.

A felidézés ugyanolyan fontos, mint az időzítés. Karpicke és Roediger (2008) kutatásában a diákok 40 szuahéli szót tanultak. Akik folyamatosan tesztelték magukat, egy héttel később nagyjából 80%-ot tudtak felidézni. Akik egy szót kihagytak, amint egyszer eltalálták, csak 30-40%-ot. Ha megpróbálsz felidézni egy választ, az jobban épít emléket, mintha újraolvasnád. Az időzített ismétléses kártyák mindkettőt megadják, ezért működnek olyan jól az első pár ezer szónál.

Az időzített ismétlést támogató programok (SRS) helyetted ütemezik ezeket az ismétléseket. A legismertebb program az Anki.

5. Beszélj, és kérd, hogy javítsanak

Merrill Swain kanadai diákokat vizsgált, akiket teljes egészében franciául tanítottak. Nagyon jól értették a franciát, de évek múlva is ugyanazokat a nyelvtani hibákat ejtették beszéd közben (Swain, 1985). A következtetése: amikor megpróbálsz kimondani valamit, észreveszed, mit nem tudsz (Swain, 1995). Michael Long interakciókutatása (1996) azt teszi hozzá, hogy a beszélgetés, amiben a másik jelzi, ha nem értett valamit, rákényszerít a javításra.

Tehát a beszéd számít, és a puszta hallgatás nem visz el a célig. A gyakorlatban viszont a beszéd akkor megy jobban, ha a hallás utáni értésed előrébb jár, mert olyan mintákért nyúlsz, amiket már sokszor hallottál.

6. Oszd be az idődet

Paul Nation „négy szála” (2007) a kutatások egyik leggyakorlatiasabb összefoglalója, és később azt is megmutatta, hogyan alkalmazd, ha egyedül tanulsz. Egy jó program nagyjából egyenlő időt ad ezeknek:

• Jelentésközpontú input: hallgatás és olvasás a tartalomért.
• Jelentésközpontú output: beszéd és írás a kommunikációért.
• Nyelvközpontú tanulás: szókincs, nyelvtan, kiejtés tudatosan.
• Folyékonyság fejlesztése: könnyű anyag, gyorsan, a tempóért.

A legtöbb appal tanuló szinte minden idejét a harmadik szálban tölti. Ha ennek akár a felét hallgatásra fordítja, az általában a legnagyobb egyetlen előrelépés, amit tehet.

7. Mennyi időbe telik megtanulni egy nyelvet?

Minden módszer időt kér. Az amerikai Foreign Service Institute becslése szerint az angol anyanyelvűeknek körülbelül 600 tanórányi teljes idejű tanulásra van szükségük spanyolból vagy olaszból, és nagyjából 2200 órára arabból, kínaiból, japánból vagy koreaiból ahhoz, hogy munkavégzésre alkalmas szintet érjenek el. Ezek tantermi órák, napi házi feladattal kiegészítve, szóval inkább durva iránymutatásként kezeld őket, ne célvonalként.

Az órákat nem lehet átugrani. Azt viszont elérheted, hogy mindegyik többet érjen: tölts belőlük minél többet olyan anyaggal, amit értesz.

Mi jöjjön az első tanfolyam után

Válts anyanyelvi beszélőknek készült anyagra. Nehezebb, mint a tankönyv, de te választhatod ki, mi érdekel. Kezdd azzal, amit amúgy is csinálsz: ha követed a focit, a főzést vagy a zenét, kövesd az új nyelveden.

Innentől lassabbnak fog tűnni a haladás. A Reelang adataiban az első 1000 szó egy tipikus klip körülbelül 80,7%-át fedi le. A következő 1000 hat pontot ad hozzá, az azt követő 3000 pedig kevesebb mint hatot. Ez a középhaladói fennsík: még mindig fejlődsz, de minden új szó ritkábban jön elő. A több hallgatás az, amitől elég sokszor találkozol ezekkel a szavakkal ahhoz, hogy megmaradjanak.

A nehéz rész az, hogy találj követhető videókat, mert egy véletlenszerű videó gyakran túl gyors vagy túl nehéz. A Reelang ingyenes folyam valódi anyanyelvi videókból, a te szinteden, több mint 40 nyelven. Nem helyettesíti az első tanfolyamodat. Annak szól, ami utána jön.

Amit a kutatás nem támaszt alá

• Tanulási stílusok. Lehet, hogy jobban szereted a képi vagy a hangalapú anyagot, de attól nem tanulsz jobban, ha ehhez igazítod a tanulásodat. Pashler és munkatársai 2008-as áttekintése nem talált rá jó bizonyítékot.
• „Folyékonyan pár hónap alatt.” A valódi nyelvtudás több száz órába kerül. A gyors ígéretek általában alap szintű társalgást jelentenek, nem az anyanyelvi beszélők megértését.
• Előbb a nyelvtan, utána minden más. A nyelvtantanulás segít, de aki csak szabályokat tanul, nem tanul meg beszédet érteni.

Heti terv a kutatások alapján

A perceket igazítsd a hetedhez. A szerkezetet tartsd meg.

Nyelvre szabott útitervekért nézd meg, hogyan tanulj spanyolul és hogyan tanulj németül.

GYIK

Hogyan tanulhatok meg gyorsan egy nyelvet?

Tanuld meg gyorsan a leggyakoribb 2000-3000 szót időzített kártyákkal, aztán tedd át az időd nagy részét olyan hallgatásra és olvasásra, amit többnyire értesz. Hetente legalább egyszer beszélj is.

A nyelvi környezetbe merülés a legjobb módszer?

A merülés akkor működik, ha a hallottak nagy részét érted. Alap nélkül sok minden csak zaj, ezért érdemes indulás előtt megtanulni a leggyakoribb szavakat, és kint is a szintednek megfelelő anyagot hallgatni.

Meg lehet tanulni egy nyelvet pusztán hallgatással?

Főleg hallgatással meg lehet tanulni érteni egy nyelvet. A jó beszédhez beszédgyakorlás is kell, és egy kis célzott tanulás felgyorsítja a dolgot.

Meg lehet tanulni egy nyelvet videónézéssel?

Igen, ha már tudod az alapokat. A videók annyi valódi hallgatást adnak, amennyit a tanfolyamok nem, feltéve hogy a klipek a te szinteden vannak, és a hallottak nagy részét érted.

Hogyan gyakoroljam a hallás utáni értést egy új nyelven?

Nézz minden nap rövid anyanyelvi klipeket a szinteden. Kezdd lassú, tiszta beszéddel, nézz meg minden klipet kétszer (előbb felirattal, aztán anélkül), és válts természetes tempóra, amikor már nem állítod meg.

Hány órát tanuljak naponta?

A következetesség többet számít a hossznál. Napi 30-60 perc, aminek nagy része hallgatás, jobb, mint a hosszú hétvégi ülések.