Északi és déli vietnami: halld a különbséget
Miben más a hanoi és a saigoni vietnami: hangsúlyok, mássalhangzók, olyan szavak, mint a bố/ba és a vâng/dạ, névmások, és hogy melyik kiejtést érdemes tanulni. Valódi anyanyelvi videókkal.
Chief Language Pedagogy Geek @ Reelang
Az északi és a déli vietnami között már a tanulás legelején választanod kell. Hanoi és Saigon pontosan ugyanazt a nyelvet írja, de nem ugyanúgy hangzik: más a hangsúlyok száma, mások a mássalhangzók, és néhány tucat hétköznapi szó teljesen más. Nem két külön nyelvről van szó. Egy hanoi és egy saigoni ember erőfeszítés nélkül megérti egymást, nagyjából úgy, ahogy egy londoni és egy texasi.
Íme a fő különbségek:
| Északi (Hanoi) | Déli (Saigon) | |
|---|---|---|
| Hangsúlyok | 6 | 5 (a hỏi és a ngã egyformán hangzik) |
| d, gi | z: a dạ így szól: „zạ” | y: a dạ így szól: „yạ” |
| r | z: a rồi így szól: „zồi” | r: rồi |
| v | v: về | gyakran y: a về így szól: „yề” |
| s / x, tr / ch | s = x, tr = ch | az s és a tr gyakran külön marad |
| szóvégi -n / -ng, -t / -c | elkülönül | egybeolvad: a bạn így szól: „bạng” |
| apa, anya | bố, mẹ | ba, má |
| udvarias „igen” | vâng | dạ |
| „és?”, „akkor?” (kérdés végén) | thế | vậy |
| kukorica, disznó | ngô, lợn | bắp, heo |
| „ő” (férfi), „ő” (nő) | anh ấy, chị ấy | ảnh, chỉ |
Lentebb minden különbséghez valódi anyanyelvi videók tartoznak. Ahol két videó áll egymás mellett, balra van az északi, jobbra a déli. Koppints a feliratban bármelyik szóra, és megnézheted a jelentését.
A két fő vietnami kiejtés (és a középső)
Amikor a vietnami nyelvjárásokról esik szó, általában három régióra gondolnak. Az északi vietnami Hanoi és a Vörös-folyó deltájának beszéde. A déli vietnami Saigon (Ho Si Minh-város) és a Mekong-delta beszéde. Köztük van egy középső sáv, olyan városokkal, mint Huế, Đà Nẵng és Vinh. Néhány középső kiejtést, főleg Vinh, Quảng Bình és Huế környékén, mindenkinek a legnehezebb követni, a vietnamiaknak is. A középső beszédnek saját szavai is vannak: mô a „hol” (đâu), răng a „miért” (sao), rứa a „szóval” (vậy, thế) és chi a „mi” (gì) helyett.
A tanuló számára a két fő vietnami kiejtés az északi és a déli. A hanoi beszéd az alapja annak a sztenderdnek, amit a legtöbb tankönyvben és az országos tévéhíradóban találsz. Saigon az ország legnagyobb városa, és a déli beszéd uralja a szórakoztatóipar, a humor és a YouTube nagy részét. Ezt hallod az Egyesült Államokban és Ausztráliában élő vietnami családok többségénél is, mert ezek a családok nagyrészt délről érkeztek 1975 után.
Ebben a jelenetben egy fiatal férfi hanoi tanulmányairól tér haza, északi kiejtéssel beszél, és a déli családja nem hisz a fülének. Figyeld a különbséget az ő hangja és az övék között:
Elmondja, hogy a ba küldte őt Hanoiba tanulni, „szóval ahol élsz, ott annak a helynek a kiejtésével kell beszélned” (sống ở đâu thì mình phải là giọng ở đấy chứ). Figyeld meg a végén az északi đấy szót, ahol egy déli đó-t mondana.
Vietnami hangsúlyok: északon hat, délen öt
A vietnami írott nyelvben hat hangsúly van, minden hangsúlyjelhez egy, plusz a jelöletlen: ngang (a), huyền (à), sắc (á), hỏi (ả), ngã (ã) és nặng (ạ). Az északi beszélők mind a hatot másképp ejtik.
A déli beszélők a hỏi és a ngã hangsúlyt ugyanúgy ejtik: egyetlen hangsúlyként, ami lesüllyed, majd felemelkedik. Így a déli vietnamiban beszédben öt hangsúly van, írásban viszont hat. Egy déli ember a cũng (is) szót ngã-val, a phải (kell) szót hỏi-jal írja, és mindkettőt ugyanazzal a dallammal mondja. Ezért is tartja sok déli a hỏi és a ngã megkülönböztetését a helyesírás legnehezebb részének.
Északon a kettő világosan különbözik. A hỏi mélyre esik, majd kicsit visszaemelkedik. A ngã emelkedik, középen rövid megakadással vagy recsegéssel, mintha a magánhangzó egy pillanatra megakadna. A déli nặng is lágyabb: mély, és hiányzik belőle a hirtelen torokzár, ami az északi nặng-ot rövidre vágja.
Figyeld balra a cũng szót és a sạch sẽ sẽ részét (mindkettő ngã) egy főzőműsorból, az északi énekesekkel, Hòa Minzyvel és Đức Phúckal, jobbra pedig a phải és cũng szót egy déli humoros jelenetből:
Ha déli vietnamit tanulsz, a helyesírás miatt akkor is meg kell tanulnod, melyik szó kap hỏi-t és melyik ngã-t. Csak nem kell majd másképp kiejtened őket.
Mássalhangzók: d, gi, r és v
A legnagyobb hangbeli eltérés a szó elején álló mássalhangzók egy csoportjánál van.
Északon a d, a gi és az r is úgy hangzik, mint egy angol z. A dạ, a gì és a rồi így szól: „zạ”, „zì”, „zồi”. Délen a d és a gi úgy hangzik, mint egy angol y: „yạ”, „yì”. Az r délen r marad, pergetett vagy angolos r, és lazább beszédben néhányan a g-hez közelítik.
A bây giờ (most) és a rồi (már) szinte minden beszélgetésben szerepel, így jó próba. Balra egy hanoi utcai vlogger mondja, hogy már 11 óra van. Jobbra egy déli humoros jelenet:
A v ugyanígy működik. Északon a v az v. A kötetlen déli beszédben gyakran y lesz belőle, így a về (hazamenni, visszajönni) „yề”-nek, a vợ (feleség) pedig „yợ”-nak hangzik. Néhány déli beszélő megtartja a v-t, főleg ha gondosan beszél. Figyeld a về nhà („hazamenni”) kifejezést egy piacon a messzi északi Hà Giangban és egy piacon a Mekong-delta Trà Vinh városában:
Két további pár fordítva működik. Észak egybemossa őket, a gondos déli beszéd viszont megkülönbözteti:
- S és x. Hanoiban mindkettő egyszerű s, így a sinh (születni) és a xinh (csinos) egyformán hangzik. Sok déli a s-t hátrébb képzi, közel az angol „sh”-hoz.
- Tr és ch. Hanoiban mindkettő ch-nak hangzik, így a trà (tea) és a chà (súrolni) egyformán szól. Sok déli a tr-t külön hangként tartja meg, hátrahajlított nyelvvel.
Délen van még egy jól ismert eltolódás: a szó elején álló qu és ho- gyakran w-nek hangzik. A quá (nagyon) „wá”-nak, a Hoàng családnév pedig „Wàng”-nak.
Szóvégek: -n és -ng, -t és -c
A szótag végén a déli beszéd egybemossa azokat a hangokat, amiket észak megkülönböztet. A szóvégi -n a legtöbb magánhangzó után -ng-nek hangzik, így a bạn (barát, te) „bạng”-nak, a cảm ơn ơn része pedig „ơng”-nak. A szóvégi -t -c-nek hangzik, így a hát (énekelni) „hác”-nak. A -nh és -ch végződés a másik irányba mozdul: az anh közel áll az „an”-hoz, a sách (könyv) pedig a „sát”-hoz.
A cảm ơn bạn („köszönöm”) kétszer tartalmazza az -n végződést. Hasonlítsd össze két YouTube-videó végét: balra egy északi technológiai csatorna, jobbra egy déli mesélő:
Ezek a végződések főleg hallgatáskor számítanak. Ha egy déli azt mondja, „bạng”, tudnod kell, hogy a szó bạn, mert a „bạng” nem olyan szó, amit a hétköznapi beszédben hallanál. Amikor te beszélsz, mindkét változatot megértik.
Hétköznapi szavak, amik mások
A szókincs nagy része mindkét régióban ugyanaz. Néhány tucat gyakori szó viszont nem, és épp ezeket hallod minden nap: család, étel, igen és nem.
| Jelentés | Északi | Déli |
|---|---|---|
| apa | bố | ba |
| anya | mẹ | má (mẹ is) |
| igen (udvarias) | vâng | dạ |
| nem | không | không, hông, hổng (kötetlen) |
| „és?”, „akkor?” (kérdés végén) | thế | vậy |
| „jó?” (mondat végén) | nhé | nha |
| mi, ők (csoport) | bọn, chúng | tụi |
| kukorica | ngô | bắp |
| disznó, sertés | lợn | heo |
| tál | bát | chén |
| kanál | thìa | muỗng |
| esernyő | ô | dù |
| gyümölcs (gyümölcsnév előtt) | quả | trái |
| földimogyoró | lạc | đậu phộng |
| szezám | vừng | mè |
| virág | hoa | bông |
| elesni | ngã | té |
| betegnek lenni | ốm | bệnh |
| sovány | gầy | ốm |
| kövér | béo | mập |
| elmenni valakiért | đón | rước |
Vigyázz az ốm szóval. Északon azt jelenti: „beteg”. Délen azt jelenti: „sovány”, a „beteg” pedig bệnh. Ha egy hanoi barátnődnek azt mondod, hogy ốm-nak néz ki, az úgy hangzik, mintha az egészségéért aggódnál.
Bố és ba, mẹ és má
Az apa és az anya szava az első pár, amit hallani fogsz. Észak a bố és mẹ szót mondja, dél a ba és má szót. Ma már sok északi család is használja a ba-t, így a ba mindenhol érthető. A má jelentése „arc(cal)” is, és északon, ahol az anyák mẹ, először ez a jelentés jut az emberek eszébe. Van egy rövid oldalunk arról, hogy az apa ba vagy bố vietnamiul.
Balra egy északi kisfiú kérdezi, hová mennek a szülei: „Bố mẹ đi đâu thế?” Jobbra egy déli fiú így válaszol az apjának telefonon: dạ, ba és vậy:
A bal oldali videóban ott van az északi đấy is („Gì đấy?”, mi az?), és néhány másodperccel később ezt hallod: „Vào với ba” (gyere be apához): egy északi család, amelyik a bố-t és a ba-t is használja. Jobbra a déli megfelelőket hallod: „Dạ, gì vậy ba?” (Igen, mi az, apa?). A thế és a vậy ugyanazt a feladatot látja el a kérdés végén, kicsit úgy, mint a magyar „akkor?” vagy „hát?”. A pár a mondat más részeiben is működik: như thế / như vậy (úgy), thế thì / vậy thì (akkor hát). A „Sao thế?” és a „sao vậy?” is azt jelenti: „mi a baj?”. A có sao nói vậy oldalunk a vậy szót mutatja egy országszerte használt mondásban.
Vâng és dạ
Mindkettő udvarias „igen” valaki idősebbnek vagy magasabb rangúnak. Északon a szokásos szó a vâng, gyakran utána az ạ, az északi udvariassági szócska. A dạ északon is létezik: ezt mondod, ha egy idősebb ember szólít a nevdeden, és gyakran a vâng előtt áll („dạ, vâng ạ”). Délen a dạ egyedül végzi mindezt, a vâng pedig északiasan vagy könyvízűen hangzik.
Balra egy északi iskolai riportban válaszol valaki a kérdezőnek így: „Vâng ạ”. Jobbra egy déli jelenetben, egy bánh mì standnál, mindkét fél dạ-val kezdi a mondatait:
A dạ udvarias módja annak is, hogy „tessék?”, ha nem hallottál valamit. Délen egyetlen beszélgetésben is annyiszor hallod a dạ-t, hogy szinte ritmusnak hat.
Không és hông
A không jelentése „nem”, és sok eldöntendő kérdést zár le. A kötetlen déli beszéd hông-ra vagy hổng-ra rövidíti. A feliratok gyakran không-ot írnak akkor is, ha a beszélő hông-ot mond, úgyhogy jobban bízz a füledben, mint a szövegben. Ebben a déli humoros jelenetben egy férfi az esküvői fotóira panaszkodik, a tui (a kötetlen déli „én”) és a hổng szóval:
Ngô és bắp, lợn és heo
Az ételek nevei sokat változnak a régiók között. A kukorica északon ngô, délen bắp. Ebben a videóban egy déli kisfiú beceneve Bắp, ő pedig ragaszkodik a valódi nevéhez, ami történetesen Ngô-val kezdődik:
A disznó északon lợn, délen heo. A heo mindenhol érthető, és északon is felbukkan, például a cá heo (delfin) szóban, ami mindenhol ez, de egy hanoi piacon a hús thịt lợn. Itt egy északi anyuka állathangokat gyakorol a kisbabájával, és azt kérdezi, hogyan szól a disznó. A thế nào (hogyan) szintén északi. Egy déli inkább azt kérdezné: „kêu sao?”:
Amikor a szavakból lesz a poén
A vietnami komikusok imádják ezeket a különbségeket. Ebben a jelenetben egy Hanoiban született jós folyton kijavítja a déli ügyfelét. A nő azt mondja, ốm, ami délen soványat jelent. A férfi „betegnek” hallja, és közli vele, hogy a helyes szó a gầy:
Ugyanebben a jelenetben szerepel a mập és a béo (kövér), valamint a đui és a mù (vak) is.
Még egy főzőműsorban is meg kell egyeznie a régióknak egy névben. A savanyú levesbe kerülő növényi szár északon dọc mùng, délen bạc hà. Máshol a bạc hà mentát jelent, mint a kẹo bạc hà (mentacukorka) esetében:
Névmások és megszólítás északon és délen
A vietnami névmásrendszer magja közös. Mindkét régió családi szavakat használ névmásként: anh (báty) egy kicsit idősebb férfira, chị (nővér) egy kicsit idősebb nőre, em (fiatalabb testvér) valakire, aki fiatalabb, cô, chú, bác, ông és bà az idősebbekre. Így egy hanoi és egy saigoni pincér is anh-nak vagy chị-nek szólít, magát pedig em-nek nevezi. A miért hívják egymást em-nek és chị-nek a vietnami idegenek oldalunk elmagyarázza a rendszert.
A különbségek a részletekben vannak:
- Az „én” kötetlen beszédben. Észak azt mondja: tôi. Dél gyakran tui-t mond, amit a fenti esküvői fotós videóban hallottál.
- Egyidős barátok. A fiatal északiak tớ (én) és cậu (te) szóval szólítják egymást. Délen ez északiasan hangzik, a barátok pedig a tui-t használják az ông és bà mellett, vagy a mình és bạn szót. Közeli barátok között a mày és tao (te, én) mindkét régióban él, de bárki más felé durva.
- „Ő” és „ők”. Észak azt mondja: anh ấy, chị ấy, ông ấy, bà ấy, cô ấy. Dél gyakran elhagyja az ấy szót, és hỏi hangsúlyt ad a szónak helyette: ảnh (ő, férfi), chỉ (ő, nő), ổng és bả (ő, idősebb férfira és nőre), cổ (cô ấy). Az ổng szót hallottad a fenti ba videóban: „chắc ông xỉn, ổng xỉn”, biztos részeg. A chỉ (ő, nő) írásban és kiejtésben ugyanaz, mint a chỉ (csak), így a szövegkörnyezet dönt.
- Csoportok. Észak a bọn mình vagy chúng mình szót mondja a „mi”-re, dél a tụi mình-t. A tụi más csoportokat is képez: tụi nó (ők), tụi con (ti, gyerekek, vagy mi, gyerekek, ha gyerekek szólnak a szülőhöz).
- Születési sorrend. A déli családokban a legidősebb gyereket Hai-nak (kettő) hívják, nem Một-nak (egy), a következőt pedig Ba-nak (három). Így az anh Hai a legidősebb báty. Északon a Cả-val kezdődik: anh Cả. A legfiatalabb mindkét helyen Út.
Itt a bọn mình és a tụi mình egymás mellett, balra egy északi vloggertől, jobbra egy déli gyerekjelenetből:
A baráti mondat végén álló kis szócska is változik. Észak azt mondja: nhé („akkor most kezdjük el, jó?”), dél pedig nha. Mindkettő lágyítja a javaslatot vagy a kérést:
Megértik egymást az északiak és a déliek?
Igen, könnyedén. A vietnamiak mindkét kiejtést hallják a tévében, a zenében és az interneten, az írott nyelv pedig ugyanaz. Egy déli viccelődhet egy északi szón, vagy fordítva, de senkinek nincs szüksége feliratra. Maguknak a vietnamiaknak az erős vidéki középső kiejtés a nehéz eset, nem az észak és dél közti különbség.
A tanulónak elsőre kicsit nehezebb. Ha megtanulod az egyik kiejtést, aztán találkozol a másikkal, az első pár beszélgetés erőfeszítésbe kerül: a „zồi” és a „rồi” ugyanazzá a szóvá kell hogy váljon a fejedben. Ez gyorsan elmúlik. Ennek a vietnami hallásértési csatornának a házigazdája északon született és nőtt fel, aztán körülbelül egy évet élt Ho Si Minh-városban és nagyjából hét hónapot Cần Thơban. Hallja és érti a déli kiejtést, de beszélni nem tudja:
Északi vagy déli vietnamit tanulj?
Válaszd azoknak az embereknek a kiejtését, akikkel a legtöbbet fogsz beszélni.
- Ha van vietnami családod, párod vagy barátaid, az ő kiejtésüket tanuld. Ha délről jönnek, vagy olyan családból, amely 1975 után hagyta el Vietnamot, az szinte mindig déli.
- Ha főleg egy városban élsz vagy oda utazol, annak a városnak a kiejtését tanuld: északit Hanoihoz, délit Saigonhoz és a Mekong-deltához. Đà Nẵnghez vagy Huéhoz bármelyik jó. Ott mindkettőt megértik, a helyieket pedig te valószínűleg amúgy is csak némi gyakorlás után fogod érteni.
- Ha egyikhez sem kötődsz, aszerint válassz, mit szeretnél nézni. Az északit tanítja a legtöbb tankönyv és tanfolyam, és ezt hallod az országos hírekben. A humor, a vlogok és a külföldi vietnami média nagy része déli.
Válassz egyet, beszéld azt, és hallgasd mindkettőt. Ne keverd őket a saját beszédedben, amíg az egyik természetessé nem válik. Az északit tanulók déli szavakkal találkoznak, amint humort vagy vlogokat néznek, a délit tanulók pedig északi szavakkal a tankönyvekben és a hírekben.
Ebben a videóban egy külföldi tanuló egy déli humorműsorban meséli el, mit kérdeztek tőle Hanoiban: miért nem az északi kiejtést tanulja. A válasz a fenti szabály: délen délit tanulsz, északon északit. Huéban pedig, viccelődik a tanuló, valószínűleg testbeszéd lenne.
Kérdések és válaszok
Mi a különbség az északi és a déli vietnami között?
Az északi vietnamit (Hanoi) és a déli vietnamit (Saigon) ugyanúgy írják, és kölcsönösen érthetők. A hangzásban és néhány hétköznapi szóban különböznek. Északon hat kiejtett hangsúly van, délen öt. Északon a d, a gi és az r z-nek hangzik, délen a d és a gi y-nak. Gyakori szavak is változnak, például bố és ba az apára, vâng és dạ az udvarias igenre, valamint ngô és bắp a kukoricára.
Hány hangsúly van a déli vietnamiban?
A déli vietnamiban öt kiejtett hangsúly van. A déli beszélők a hỏi (ả) és a ngã (ã) hangsúlyt ugyanúgy ejtik, egyetlen lesüllyedő, majd emelkedő hangsúlyként, bár írásban továbbra is különböznek. Az északi vietnami mind a hat hangsúlyt megkülönbözteti.
Mit jelent a ba és a má vietnamiul?
A déli vietnamiban a ba apát, a má anyát jelent. Az északi vietnami általában bố-t mond az apára és mẹ-t az anyára, bár sok északi család is ba-t mond. A má arcot is jelent, és északon, ahol az anyák mẹ, először ez a jelentés jut az emberek eszébe.
Északi vagy déli vietnamit tanuljak?
Azoknak a kiejtését tanuld, akikkel a legtöbbet fogsz beszélni. Ha a családod, a párod vagy a barátaid délről valók, vagy olyan családból, amely 1975 után hagyta el Vietnamot, tanulj délit. Ha Hanoiban fogsz élni, tanulj északit, Saigonhoz pedig délit. Ha nincs személyes kötődésed, az északi illik a legtöbb tankönyvhöz és az országos hírekhez, míg a humor, a vlogok és a külföldi vietnami média nagy része déli. Ha már beszéled az egyiket, a másik megértése a hallgatásával jön.
Hogyan tanuld meg mindkét kiejtést megérteni
Egy hang- és szótáblázat segít felismerni a különbségeket. Egy gyors hanoi vagy saigoni beszélgetés megértése viszont abból jön, hogy sokszor hallod mindkét kiejtést valódi beszédben. Erre való a Reelang: rövid videók anyanyelvi vietnami beszélőktől, koppintható feliratokkal, a te szintedhez igazítva.
A vietnami katalógusunkban mindkét kiejtésből több mint 2000 videó van. Kezdd a szintednek megfelelő vietnami videókkal, vagy válassz kiejtést: északi vietnami vagy déli vietnami. Figyelj nézés közben a dạ, rồi és bây giờ szavakra, és hamarosan hallani fogod, az ország melyik feléről való a beszélő.
Kezdj el nézni
Valódi vietnámi nyelvű videók, szintezve aszerint, hogy mennyire nehéz követni őket. Nincs szintfelmérő teszt, nincs regisztráció.
Nézd meg: vietnámi